Eszpresszó Arkhimédésszel – matematikafilozófia mindenkinek

Milyen lehet számok nélkül élni? Hogyan alakult ki a matematika? Mi köze van a matematikának a modern demokráciákhoz? Setfan Buijsman a világ legfiatalabb matematikafilozófusa ezeket a kérdéseket járja körül könyvében, mellyel csak egy bajunk van; a magyar címe.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a kötet szerzője mindössze 26 éves és már ledoktorált és kutatócsoportot vezet a Stockholmi Egyetemen. Mielőtt azonban megijedne valaki a matematikafilozófiától, gyorsan szögezzük le, ez a könyv arról szól, hogy hogyan szövi át a mindennapjainkat a matematika, azaz a matematika episztemológiai helyzetével foglalkozik. Éppen ezért először megmutatja, hogy a gyakran használt appok, a Netflix, a Google Maps stb. mögött is matematika húzódik. Nem látjuk ezt közvetlenül, de ezek az eszközök hatással vannak ránk. Ha el akarunk boldogulni a világban, akkor nem árt ezek mögé nézni, azaz ismerni valamennyire a matematikát.

Buijsman Everett nyomán elfogadja azt a feltételezést, hogy a számolás képessége, jobban mondva a számnevek használata nem velünkszületett képesség, hanem kulturálisan alakult ki. Profán módon az adózás hívta életre a számok (és amúgy az írás) használatát és alakította ki a matematika legelemibb formáit. A könyv ezután nagyot ugrik, az integrál- és differenciálszámításhoz, a valószínűségszámításhoz és statisztikához, majd a gráfelmélethez (amit valamiért a neurális hálókkal is összehoz). Senki se várja, hogy ezen területek szakértője lesz, ha elolvasta a könyvet, de annyi biztos, hogy jó eséllyel meg fogja érteni, hogy milyen problémákkal is foglalkoznak és hogyan hatnak a mindennapjainkra. A kötet végére pedig kapunk egy szép összefoglalót arról, hogy mi a matematika haszna – no nem feltétlenül pénzben, hanem az életünkben.

Ha nagyon kritizálni szeretnénk a könyvet akkor négy dolgot emelnénk ki. 1) Everett tézise mely szerint a piraha nyelvben nincsenek számok, továbbá a grammatikai rekurzió sincs erősen vitatott. 2) A görög matematika jelentősége nincs kellően kiemelve, pedig a görögség érdeme hogy a matematika tudománnyá vált (itt ragadjuk meg az alkalmat Szabó Árpád életművének ajánlására) 3) A 19. század végén a matematika válsága indította el a modern logikát és vezetett el a számítástudomány születéséhez, ez meg sincs említve a könyvben. 4) Nem értjük, hogy miért kellett más címet adni a könyvnek, mit ami az eredeti holland kiadásnak és az angol fordításnak megfelelt (Plussen en minnen, Pluses and Minuses). Mindezek ellenére mindenkinek csak ajánlani tudjuk ezt az olvasmányt.

A borítókép forrása: https://pixabay.com/hu/vectors/az-abacus-count-sz%C3%A1ml%C3%A1l%C3%A1s-2026982/

Do you like our visualizations? Buy them for yourself!

Visit our shop on Society6 to get a printout of our vizs.

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.